fb banner hu

"A szeretet kiolthatatlan öröktűz, amely melegít, de nem éget, érlel és alakít erőszak nélkül. A szenvedélytől az különbözteti meg, hogy nem köt csereüzletet, és nem ragaszkodik. Szétszórja önmagát, mint a Nap."
- Szepes Mária

szepes bela

KORNAI MARGIT

HusseinEvin

AZ ELSŐ MAGYAR NŐI FILMPRODUCER

Balogh Béláné nevét egyetlen film főcímében sem találjuk, noha az 1910-es években megszülető magyar filmgyártás történetében meghatározó és kezdeményező szerepet játszott. Legendás érzéke volt az izgalmas filmtémák felkutatásához, jelentős filmsztárok felfedezése fűződik nevéhez, rettenthetetlen munkabírása remek szervezőképességgel és szakmai alázattal társult, spirituális nyitottságát és intuíciós képességét pedig lánya, Szepes Mária is minden bizonnyal tőle örökölte. Legfőbb ideje tehát, hogy közel száz év távlatából nevét és érdemeit megismerjük és elismerjük.

SZÍNÉSZNŐBŐL ÖZVEGY, MAJD MOZIÜZEMELTETŐ

Kornai Margit Kronémer Mária néven Munkácson született 1883-ban, Budapesten járt színiiskolába, majd Szabadkára és Szatmárnémetibe szerződött, ahol szubrettként zajos sikereket aratott. Első férje, Papír Sándor táncos-komikus 1911-ben elnyerte az Újpesti Népszínház igazgatói székét, ahová néhány hónap alatt jelentős kölcsönök segítségével színvonalas társulatot szerződtettek. Férje váratlan és tragikus halála után „Papimé” egyedül lett a színház intézője és hitelezők céltáblája, aki a színház adósságainak rendezése után - amire szinte mindene ráment - 1914-ben, két kisgyermekével egyedül maradva, jó üzleti érzékkel és bátorsággal a budapesti Tisztviselőtelepen moziüzemeltetésbe fogott. 1915-ben hozzáment színészkollégájához, Balogh Bélához, akit már a rá következő évben filmgyártó- és kölcsönző vállalat alapítására buzdított. Míg férje a Berlinben sikeres és Budapestre hazatért Illés Jenő rendező mellett (rendező)asszisztensként tanult, Baloghné fáradhatatlan szervezőkészsége és eltökélt víziója nyomán 1917 nyarán sikerült kis magánvállalkozásukat részvénytársasággá fejleszteni, s megalakult Magyarország 3. legnagyobb alaptőkéjű filmgyára az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Részvénytársaság, melynek hamarosan üvegműterme is megépült.

KORAI ÉS TÖRETLEN FILM SIKEREK

Az Astra Filmgyár szinte berobbant a köztudatba: néhány hónap alatt öt Balogh Béla-filmmel rukkolt elő, melyből három azonnal ikonikus darab és átütő siker lett: a Vengerkák, A z obsitos és A Pál utcai fiúk. Már első munkáikban felcsillannak későbbi némafilmjeik visszatérő motívumai: a merész és aktuális témaválasztás (Az obsitos, A császár katonái, Izrael) a társadalmi kérdések és a szenvedők iránti különös érzékenység, a női sorskérdések tematizálása (kiszolgáltatottság, kényszerítés, megrontás, prostitúció - pl. Vengerkák, A z asszonyfaló, Asszonybosszú, Hegyek alján) - és ami szinte különleges védjegyükké vált: a gyermeksorsok hiteles, tragikus és felkavaró ábrázolása (árvaság, kitaszítottság - A Pál utcai fiúk, A gyermekszív rejtelmei, A lowoodi árva, A z ötödik osztály, A megfagyott gyermek). Emellett rengeteg műfajt kipróbálnak, a társadalmi drámától (Rang és mód, Hivatalnok urak, Vörös kérdőjel) a könnyed és divatos vígjátékokon, szkeccseken át az amerikai típusú kalandfilmig (A tizennegyedik). Balogh Béláné intuíciói, ötletei, biztos ízlése, rettenthetetlen munkabírása és szervezőkészsége hamarosan komoly garanciát jelentett - olykor őt magát is egyenesen „kitűnő rendezőnek” tartják. Már 1918-ban nemcsak a szakma, de a sajtó számára is kétségtelen, hogy „hozzáértése, nagyszerű munkabírása és finom ízlése minden Astra-filmnél érvényesül”, „különösen eredeti és frappáns ötleteivel tűnik ki”, ő a „[film]gyár lelke”és “lelkes harcosa az előrelendült magyar filmgyártásnak”. Férjével együtt olyan későbbi világsztárok magyarországi felfedezője, m int pl. Putty Lia, Bánky Vilma, PetrovichSzvetiszláv/Ivan, vagy a kevésbé ismertek közül Bojda Juci, vagy a zseniális Lóth Ila. www.filmarchiv.hu Olvasnivaló: Szepes Mária: Emberek és jelmezek Édesvíz Kiadó, 2017

KERTÉSZ MIHÁLYT IS MEGELŐZTE

Kornai Margit filmtémák után kutatva rengeteget olvasott, és remek érzékkel érzett rá az izgalmasan egyedi, különleges szcenáriumokra. A magyar filmgyártás első forradalmi filmjének számító, „gyújtó hatású remeke" A császár katonái - Putty Lia egyetlen magyarországi filmszerepe -, melyet Kertész Mihály is szeretett volna leforgatni, végül Balogh Béla rendezésében készült el, Kertész pedig igencsak szívére vette - „téglát ragadva támadt neki” -, hogy egy jó szimatú nő nála hamarabb csapott le az 1918 őszén, az őszirózsás forradalom idején hiperaktuálissá vált darabra. Rövid idő alatt Baloghné „az egész szakma megbecsülését kivívta magának”, nagyra becsült és komoly tényező lett, akit szinte mindig az események epicentrumában találunk: jól illusztrálja ezt az Astra ellen 1918. év végén meghirdetett mozi szakmai szakszervezeti bojkott is, mely a filmgyár két nagy női sztárjának (Bojda Juci, Mattyasovszky Ilona) méltatlanul alacsony javadalmazása ellen és a Baloghnéval szembeni méltánytalan bánásmód miatt alakult ki. Az Astra tőkés tulajdonosa ugyanis nem a filmek művészi színvonalát, hanem a filmekből befolyt hasznot tartotta elsődlegesnek, s ezért filmművészeti kérdésekbe is egyre nagyobb beleszólást követelt magának. A nézeteltérés odáig fokozódott, hogy felmondott Baloghnénak az általa alapított filmgyárban. Vajon gondolnánk-e, hogy több m int száz évvel ezelőtt Magyarországon a színésznők alulfizetettsége és egy női producer elbocsátása filmszakmai bojkottot robbantott ki? Azaz a szakszervezet tagjai „nem működhettek közre az Astra filmgyár termékeinek előadásánál” s ezen a tőkés-tulajdonos csak úgy tudott úrrá lenni, hogy eleget tett a béremelési követeléseknek, illetve Baloghnét visszahelyezte produceri –gyártásvezetői-dramaturgi munkakörébe. A Balogh házaspár egyébként még ugyanebben az évben átszerződik Magyarország akkoriban legjelentősebb filmstúdiójához, aStarhoz.

TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS SPIRITIZMUS

1919-ben a Tanácsköztársaság alatt Balogh Béláné a „központosított dramaturgia” és a művészi bizottság titkára - legfőbb feladata, hogy ő, „aki már eddig is igen jelentős szolgálatokat tett a filmszakmának”, témakeresőként, kizárólag művészi szempontok alapján megfilmesítésre alkalmas, színvonalas témákat keressen. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar filmgyártás több mint hét szűk esztendeje következik, amikor mindent eláraszt a külföldi film, a filmrendezők, színészek, filmes szakemberek színe-java pedig elhagyja az országot. Baloghné és férje a 20-as évek végén, és 1931-33 között szintén Berlinben élnek. Ebben az időszakban mindketten inkább befelé fordulva lelki, elméleti és spirituális dolgokkal foglalkoznak. Kornai Margit ekkor írja álnéven Testi betegségek lelki okai (1930) és Veszteglés az ismeretlenben (1931) című könyveit. Meghökkentő, hogy gyors észjárású, élelmes, agilis személyisége mellett az akkoriban oly divatos spiritizmus különös fogékonyságú és empátiájú, legendás médiuma is volt. Nagy spiritiszta baráti körükben Balogh Béla volt a körvezető, Kornai Margit pedig a legfogékonyabb médium!

kel: kezdetben gyerekszínészként, később Papír Magda (Szepes Mária lánykori neve) Orsi Mária álnéven forgatókönyvíróként, Papír Viktor pedig zeneszerzőként szállt be a családi vállalkozásba - egy idő után Balogh Béla nemesi előnevét használva Galántai Viktor néven. A zsidótörvények után nevük Balogh Béláé kivételével már nem szerepelhetett a filmek főcímén. Baloghné szerepe, ahogy korábban sem, innentől pláne nem hivatalos. Alakja azonban stábés standfotókon továbbra is rendre feltűnik elmaradhatatlan fehér munkaköpenyében. 1941-ben Baloghék saját céget alapítottak Balogh Film néven, melyhez Karády Katalin két nagy sikerű filmje, a Ne kérdezd, ki voltam és az Ópiumkeringő köthető - az előbbi Baloghné ötletéből készült, az utóbbi főcímén pedig már a zeneszerzőt is Balogh Bélának hívják.

Balogh Béláné intuíciói, ötletei, biztos ízlése, rettenthetetlen munkabírása és szervezőkészsége hamarosan komoly garanciát jelentett - olykor őt magát is egyenesen „kitűnő rendezőnek” tartják.

HAZATÉRÉS

1935-től Balogh Béla 16 hangosfilmet rendez feleségével, akivel elválaszthatatlan művészi alkotótársak voltak. Balogh szinte minden nyilatkozatában megemlíti felesége érdemeit - mint aki „leghozzáértőbb és legodaadóbb munkatársa rendezői pályáján”. Alkotóközösségük hamarosan kiegészül két gyermekük Kornai Margit 1945-ben másodjára is megözvegyül. De ekkor sem adta fel: a fennmaradt üzleti levelezések tanúsága szerint Svájcban és Skandináviában próbált forgalmazót találni hangosfilmjeiknek. 1950-ben, 67 évesen - bizonyára anyagi megfontolásból is - ismét munkát vállal: a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat adminisztrátora (!) lesz. Munkakönyvébe „bemondás alapján” korábbi munkaköreit illetően az alábbi bejegyzések kerülnek: 1916-1921 - filmrendező; 1921-1927 - dramaturg; 1927-1938 - gyártásvezető és asszisztens; 1938- 1945 - rendező és dramaturg. A magyar filmművészet egyik úttörő személyisége, hihetetlen tapasztalatokkal rendelkező alázatos munkása szinte utolsó leheletéig a filmgyártás közelében maradt.

A szerző a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum Igazgatóság munkatársa

Megjelent: HVG EXTRA_A nő_2019_3

Partnereink

Image

KAPCSOLAT

Levelezési címünk
Budapest, 1026 Júlia utca 13.

Alapítványunk telefonszáma:
+36 30 990 76 07

Email címünk
info@szepesmariaalapitvany.hu

Facebook
facebook.com/szepesmaria