SZAKDOLGOZAT

A fiatal pszichológus Szepes Máriát választotta szakdolgozata témájául, amihez Szepes Mária taníványait, Mizsey Terézt, és Kovács Juliannát kérte segítségől. A két tanítvány és barát, pedig örömmel rendelkezésre állt. A továbbiakban olvashatják a dolgozatot.

Nagy Marianna

Csoportszám: PA-121007

Szepes Mária: Bepillantás a Mindennapi Élet Mágiájába

Szakdolgozati konzulens:

Bujdosó Éva PhS., pszichológus

2013.


Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 3. old.

2. A témaválasztás indoklása 4. old.

3. Szepes Mária élete 5. old.

4. Mágia és misztérium 7. old.

5. A sorsalakítás pszichológiája 10. old.

6. A gondolatok gyógyító ereje 12. old.

7. A lélek anatómiájáról, mint a gyógyítás alapjáról 14. old.

8. Riport Kovács Juliannával 15. old.

9. Riport Mizsey Teréziával 23. old.

10. Záró gondolatok 26. old.

11. Bibliográfia 27. old.

Szepes Mária

Bepillantás A mindennapi élet mágiájába

Mottó: A szívével gondolkodik, az agyával érez. A későn jött világi sikert nem magáénak, hanem műveinek tulajdonítja. Mert ahogy mondja: „Nagy szükség van a lélek valódi orvosaira, olyanokra, akik segítenek kivezetni az embert maga teremtette csapdájából, gondolkodását kiszabadítani az anyag börtönéből és ráirányítani a szemét magasabb rendű céljára. Aligha van ennél méltóbb szolgálat..."

Gondolkodó, önmagán dolgozó emberként elkerülhetetlen létünk, küldetésünk, életfeladatunk magasabb-mélyebb perspektívájának kutatása, céljaink feltárása. A kudarcok és a mindennapi próbatételek olyan irányba mozdították el az életem, a gondolkodásom, amelyben fő motivációmmá a megoldások kutatása vált. A különböző iskolák, tanfolyamok, könyvek, megtapasztalások rávilágítottak a válaszok bizonyos szegmenseire. Mindig olyan mértékben, ahogy a felkészültségem, nyitottságom-zárkózottságom azt képes volt el- és befogadni. Saját életemben az útkeresések mozgatórugója egy élhetőbb belső világ megteremtése és fenntartása magam és környezetem számára.

Gyógymasszőrként, parapszichológusként gyakran találkozom testi és lelki fájdalmakban meggyötört emberekkel. A hivatásom és a saját megoldatlanságaim egyaránt szükségessé tették, hogy olyan módszerek, gondolatok, megoldások után kutassak továbbra is, amelyek egyszerre érthetőek, logikusak és gyakorlatiasak. Korán felismertem, hogy testi-lelki zavarokat kevésbé lehet tünetileg tartósan kezelni. Egy fájdalmas vállból kimasszírozhatom a tünetet okozó myalgiás csomót, ami pusztán átmeneti megoldás. Ha az ember lelkéről nem vesszük le a feleslegesen cipelt terheket, a csomó gyorsan manifesztálódik újra. Az oki feltáráshoz legtöbbször kitartó, hosszadalmas, fájdalmas és fáradtságos út vezet. Mindezek mellett, ha beleragadunk egy helyzetbe, az összefüggések működése miatt soha nem leszünk képesek megérteni, hogyan is kerültünk oda.

Egy tehetetlen magánéleti kudarcom mélypontján talált rám Szepes Mária: Mágiák könyve című 2 kötetes életműsorozata. Abban a fázisomban a szó szoros érelmében életmentő gondolatok fogalmazódtak meg az írónő tollából. Ha nyugodtabb periódusomban kerül a kezembe a könyv, talán nem is értettem volna, miről szólnak ezek az üzenetek.

A témaválasztás indoklása

A dolgozat megírásával kettős célom volt. Egyrészt betekintést nyújtani azokba a kincsekbe, amelyek Mária néni egyetemes tudásából, bölcsességéből, tehetségéből mindannyiunk számára megoldásként, kiútként, lámpásként, irányjelzőként világítanak. Az írónő munkája az emberlét számos megpróbáltatásaihoz nyújt kapaszkodót, műveinek létjogosultsága ennek okán mindannyiunk számára nélkülözhetetlen segítőtárs. Páratlan éleslátással ragadja meg a problémák gyökerét. Mint ahogy a sebész a késével, ő a gondolataival operál. Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy egy ilyen írógéniusz hazánkban élt, dolgozott, alkotott és szellemi hagyatéka révén teszi ezt mai napig is. Másik célom röviden bemutatni a Szepes Mária Alapítványt, amely Mária néni földi útjának végén - sok egyéb más feladata mellett - töretlen erővel, hittel és óriási elhivatottsággal gondozza, publikálja akár az eddig kiadott és még kiadásra váró műveit. Határok nélküli szellemi műhelyként fogják össze a lélekben rokon lelkeket.

Fenti célok kitűzéséhez eszközként az interjút választottam. A földrajzi távolságok áthidalása miatt a riportokat email-ben készítettük el. Segítőim, vezetőim az Alapítvány két kuratóriumi tagja; Kovács Julianna (Juli) és Mizsey Terézia (Terike) volt, akiknek ezúton is szeretném megköszönni azt a szeretetet, ahogyan fogadtak és együttműködtek velem. A sors kivételes ajándéka, hogy kapcsolatban lehetek két olyan emberrel, akik Mária nénit ennyire hosszú időn keresztül és ilyen közelről ismerhették. Juli korábbi megfogalmazása szerint, közös célunk a „transzcendens szomj" utáni vágy, ami töretlen erővel vezet bennünket az önismeret és az egyetemes emberi sorskérdések kutatásában. Az üzenet pedig az, hogy a kereső ember számára létezik megoldás.

Szepes Mária élete

Szepes Mária született 1908. december 14-én, Budapesten. Leánykori neve Scherbach Magdolna, Papír Magdolna.

Édesapja művész neve Papír Sándor (Scherbach Oziás) a kor kiváló táncos, komikus, jellem-színésze. Számtalan sikeres szerepe mellett feleségével együtt alapították meg az Újpesti Színházat (1909-1912). Fiatalon, 33 éves korában, 1911-ben halt meg.

Édesanyja Kornai Margit (1883-1953) színésznő, primadonna, Jászai Mari tanítványa. Fivére Scherbach Viktor, Papír Viktor, (1907. szeptember 17. - 1976. október 22.)

Szepes Mária útja mégsem szülei pályáján folytatódott. 9-10 évesen kezdett írni verseket, novellákat. Ugyanezen években - elég tudatosan -, Zolát és Schopenhauert olvasott. Kereskedelmi érettségi után a Walter szemináriumban művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanult. Filmgyári dramaturgként nevelőapja filmjeihez írt forgatókönyveket 1942-ig.

Szepes Bélával (1903-1986), férjével - ezüstérmes gerelyvető olimpikon (1928, Amszterdam), síbajnok, újságíró karikaturista, rajzoló, szobrász - 1925-ben ismerkedett meg. „Szepes Béla 17 éves koromban bukkant fel a Filmgyárban. Apám készített Szépség és erő című filmjéhez egy részt a magyar daliákról." Szülei barátként mutatták be neki. 1930. december 24-én kötött házasságuk másnapján Berlinbe utaztak. Szepes Béla sztár újságíróként az Ullstein Berliner Zeitung am Mittag című hetilapnál dolgozott. 1931 végén szülei, fivére is követték őket Berlinbe. Itt folytatta tanulmányait Dr. Samuel Gerling professzornál; pszichológiával, vallásfilozófiával, karakterológiával foglalkozott.

Kisfia halála után, 1939-ben, Tihanyban kezdte írni leghíresebb misztikus regényét, a Vörös Oroszlánt. Novellának indult, de a téma egyre terebélyesedett, végül nagy regénnyé nőtte ki magát. „Az ihlet teremtő tűzfolyama ragadott el, a könyv önmagát kezdte el írni, nem lehetett megállítani. A család nem tudta, mit írok. Csak amikor elkészült, olvasták el" - vallott róla később. A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára, de a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői is olvassák. A háború és bombázások elől Leányfalura költöztek. Itt diktálta gépbe Vörös Oroszlán nagyregényét. A könyv 1946-os megjelenése (Hungária Kiadó) nagy feltűnést keltett. Az év bestseller könyve lett. 1947-ben államosították a könyvkiadókat, és a többi hasonló sorsra szánt könyvvel együtt ezt is bezúzták. - „Anyám is írt több könyvet. „Akik sokszor élnek" című regényét szintén bezúzták transzcendens tartalma miatt". - A Vörös Oroszlánból Hamvas Béla mentett meg pár példányt. Azóta tíznél több kiadást ért meg Németországban. Ott 1984-ben az év könyvének választották. Kiadták Svájcban, Brazíliában, Spanyolországban, Amerikában, Portugáliában, Romániában nagy sikerrel. Most készül az oroszországi kiadása is. Művei angol, német, szerb, szlovák, portugál, spanyol, olasz, román nyelven jelentek meg, és további kiadásai folyamatban vannak.

Az írói társadalom csak későn, 80 évesen kezdett felfigyelni a legkülönfélébb műfajokban készült hatalmas életművére. Ma már sorra jelennek meg írásai. Műfajai: mese, nagyregény, tudományos-fantasztikus regény, pszichológiai - karakterológiai tanulmánykötetek (mágia sorozat), önéletrajzi regény, ezoterikus tananyagok, versek, novellák, cikkek, filmforgatókönyv, színmű, valamint misztériumjátékok alkotója, dramaturgja. Még balett librettót is írt. Az Édesvíz Kiadónál megjelent 38 kötete, 15 mese könyve. Ma újra a Móra Kiadó gondozásában jelennek meg mesekönyvei. A SZINTÉZIS Szabad Egyetem Alapító Fővédnöke dr. László Ervin fizikus professzorral (1996).

Szepes Mária A Smaragdtábla című könyvében foglalja össze mindazt, amit ő az összefüggések tudományának nevez, s a természettudomány, a művészet és filozófia szintézisére törekedett benne. Kilencéves kora óta írt, 99-ik évében is dolgozott, interjúkat adott.

2007. szept. 3-án hajnali fél 4-kor csendben átsuhant a tükörvilág határtalanságába. (Forrás: Internet, Szepes Mária Alapítvány weboldala)

Mágia és misztérium

A mindennapi élet mágiáját (Mágiák könyve, Első kötet, első fejezet) egy ideig csak az írónő közeli barátai olvashatták, s akikhez eljutott, komoly válságokat győztek le módszere segítségével. Amolyan „ágy melletti" kézikönyv lett belőle. Megoldást kínál, hogyan legyünk úrrá kedvetlenségünkön, miképpen kezeljük a fájdalmas konfliktusokat, s mitől válhatunk a közösség sikeres, rokonszenves és népszerű, alkotó tagjává. A mindennapi élet mágiája című könyv először 1989-ben jelent meg a Holnap Kiadónál.

Az írónő a következőképpen vall e műről:

Nemcsak mint író, hanem mint pszichológus-karakterológus is megkíséreltem e könyv segítségével - tapasztalatai, statisztikái szerint sikeresen - elhatolni a látható dolgok láthatatlan gyökeréig, az okozatok okáig. Módszerem célja az öngyötrő, rémképekké alvadó ártalmakból kitermelni a vakcinát, az ellenanyagot. A kórokozó képzetek gyógyító ellenképzeteit. Hippokratész szerint: ahol a méreg, ott a gyógyszer is.

A szándék, hogy ne fertőzzük magunkat jövőtől, jelentől, embertársainktól, helytállásoktól való félelemmel, sérüléseket kiváltó, helytelen magatartással, különösen a mi, feszültségekkel terhes világunkban, gondolom, becsületes, humánus törekvés. És az is, hogy nem csupán szavakat ajánlok fel az olvasónak, hanem olyan „gyógyszereket", amelyek gyógyító hatását önmagamon is kipróbáltam. (Mágiák könyve, első kötet, 16. oldal)

Mindenekelőtt az általában félreértett, megvetett vagy babonásan elutasított mágia fogalmának pontos definíciójával kezdeném. A mágia valójában erőt jelent. A képzelet önmagát megvalósító varázserejét. S ha a varázserőt is idegenszerűnek érzik, hivatkoznom kell a modern orvostudomány felismerésére, miszerint a legtöbb betegség - az organikus bajok is - pszichoszomatikus (idegi) eredetű, s többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik. Ilyen például a rákfóbia, a fulladástól való félelem, a tériszony, de nyilvánvalóan feszültségbetegség többek között a strúma, a cukorbaj, a colitis, némely szívzavarok, a gyomorfekély, a vérnyomás-ingadozás, a kinyomozhatatlan eredetű allergiák; sorolhatnám a végtelenségig. Csaknem valamennyit a felelősségtől, mellőzöttségtől, csalódásoktól s egyéb pszichés sérülésektől „betegségbe menekülő" tudattalan védekezése váltja ki. S minden ilyen folyamat teremtő képzeletünkből burjánzik elő. Mert a képzelet nagy varázsló. És öntudatlanságában fekete mágus.

Érzelmeink, gondolataink sugárnyomásával addig irritálja valamely szervünket, idegrendszerünket, anyagcserénket, szívünket, bőrünket, mirigyeinket, amíg azok először tüneteket mutatnak, majd valóban engedelmeskednek a veszedelmes szuggesztiónak. Iszonyaink zárótüzébe került szerveink, egész fizikumunk valódi szindrómát - betegségművet - produkál. (Mágiák könyve, Első kötet, 15. oldal)

Kétségtelen, hogy az elmebetegségek egy tekintélyes része fizikai sérülésekre, öröklött alkati gyengeségekre, szerzett bajokra, idegrohamokra vezethető vissza. De a mechanikai sérülések következtében létrejött elmezavarokat sem lehet figyelmem kívül hagyni. Mégis, a kórformák legtöbbje pusztán fizikai okokkal nem magyarázható kielégítően. Kezelésük ilyen módon nem is lehetséges.

Az elmekórtan módszeres terápiája egyre bővül. Gyógyszerekkel a tünetek fellépését szabályozhatjuk ugyan, de a baj teljes kiküszöbölését csak egészen könnyű, felületes megbetegedéseknél érhetjük el általa. A bonyolult esetek feldolgozása és kezelése egészen más módszereket követel az orvostól, mint amilyenekkel ostromolják e kórok misztériumát.

Annak, aki tébolydák élőhalottainak, démonok üldözöttjeinek megváltójává akar lenni, egy személyben gyógyszerésznek, belgyógyásznak, idegorvosnak, pszichoanalitikusnak, jógaszakértőnek, hipnotizőrnek, szimbológusnak, asztrológusnak, kultúrtörténésznek kellene lennie.

Akinek szelleme kötött és nem gondolkodik összefüggésekben, akit különféle vallási vagy tudományos tételek nyűgöznek le, s érzelmi élete felderítetlen, zavaros, zsarnoki erejű, sohase lépjen az ismeretlen birodalom területére, mert elnyelik a szakadékok, vagy felfalják a sötétség szörnyei.

Az igazi pszichológus-beavatottnak ismernie kell az ember kozmikus lényegét, a lélek és világmindenség összefüggéseit, minden dolgok hármas természetét, hogy kifejthesse a makrokozmosz titkát a mikrokozmoszból. Kitapinthassa az analógiákat az emberben és a világegyetemben. Az emberben lévő szellemi mag örök. Lényegének éltető csírája körül anyag örvénylik, sűrűsödik, kiteljesedik és feloldódik azért, hogy a góc ideatöltése újabb változatokat hozzon létre az élet és a halál, a fény és sötétség erőiből. E góc nem azonos a személyiséggel, amely az anyag áradásában egyetlen életen belül is szüntelenül átalakul. Ez az örök mag a hinduk átmanja, az Isteni Önvaló, amelyben benne nyugszik a lét egész története és misztériuma. A lélek orvosainak e gyökérig kell visszahatolnia, ha a titkos kód birtokába akar jutni, amellyel kivonhatja valamennyi egyéni kód gyógyszerét. Mert az ember élménytartalmának rétegződése végtelen. Testében minden sejt évmilliók eseményeire emlékszik. Lelkének ősi rétegei a személyes mozzanatokon kívül magukban foglalják mindazt, amit a formavilágba lépett lények átéltek. Szörnyű ősmaradványok rejtőznek a lélekben, időtlen tragédiák, egyéni és kollektív kataklizmák megkövesült, felderítetlen rommezői. Az élet e különféle síkjainak a változatai - mivel a tudat szűk világában sem szavak, sem gondolatok nincsenek rá - legfeljebb szimbólumok fejezhetik ki. Mindez ott örvénylik, lázít, fenyeget, idéz, láncait rázza, sötét képzeleteket nyilaz, ideák, ösztönök rákszerű burjánzását tenyészti a tudaton innen és túl. Valóban emberfölötti feladat tehát az, amelyre a lélek igazi orvosa vállalkozik, amikor felnyitja Hadész kapuját. Mert ha tudása hiányos, rendszerint a lékek számát szaporítja csak, amelyeken át az alvilági özönvíz a világra zúdul. Egészen bizonyos, hogy nem gyógyít, hanem rombol ezen a területen mindenki, aki azért, amit szétzúzott, nem ad valami jobbat cserébe. Az elfojtott szexuális és hatalmi ösztön, a tudattalan vágyvilág erkölcsi Énnel való összeütközése valóban egy csomó betegség, tragédia, boldogtalan összeomlás oka. De ez magában még nem indokolja az egész életet. Azáltal, hogy letépjük az erjedő, álarcos indulatok bilincseit, sokszor meglévőnél nagyobb bonyodalmakat idézünk elő.

Fentiek nyomán érthető, miért az elmekórtan az orvostudományok legnehezebbike. Művelőjének univerzális tudásra van szüksége. Azonkívül az elmebajok nem magyarázhatók egyetlen bölcső és sír közé zárt élet alapján. Mert a lét kezdet és vég nélküli folyamatosság a kísérleti fizika szerint. Ezért elkerülhetetlen, hogy az orvos visszanyúljon az elmúlt korszakok tudásanyagáért. Alaposan áttanulmányozza az ősi világ jelképeit, s ezek sodró áramai közötti biztos kormányos legyen. De az első és legfontosabb feladata, hogy az elmebajok mibenlétéről teljes fogalmat nyerjen.(Füveskönyv, 144-145-146. oldal)

A sorsalakítás pszichológiája

Az emberi lét a múlt és jövő két pontja között játszódik le. Mindannyian rejtélyes múltból az ismeretlen jövő felé tartunk. Kevesen tudják, illetve csak egészen kivételes szellemek tudatosítják, honnan jöttünk és hová tartunk. Az ember általában a születés és a halál két sorompója közé beszorítva küzd titokzatos ösztönzései megvalósításáért. Úgy érzi, e rövid időszakba kell bezsúfolni reményeit, ambícióit, szerelmi vágyait. Csak e villanásnyi létpillanat áll rendelkezésére homályos célja elérésére, amelynek a „boldogság" fedőnevet adja.

Bár e magatartás lényegében helytelen, mivel éppen a sóvárgott célhoz nem visz soha közelebb, mégis rejt valami transzcendens magot, amely a lélek tudattalan emlékezetében gyökerezik. Ez a mag az éppen folyamatban lévő inkarnáció fontosságának sejtelme.

A sorsalakítás, a sors fölötti uralom megszerzése állandó harc a determinációval, vagyis a szellem harca az anyaggal és a démonokkal. Az anyag rajtunk súlyosodik, a démonok bennünk tombolnak. A determináció kizárólag olyan mértékben és olyan módon érvényesül sorsunkban, ahogy belső magatartásunk idézi és jellemünk aláveti magát neki.

Az alakulásban lévő sors nem a múltban vagy a jövőben, hanem a jelenben izzik. E ponton zajlanak a különféle döntő folyamatok. Ebben a mozzanatban megy végbe a múlt feldolgozása és a jövő kialakítása. Tehát mindig, mindenkor a jelen az élet, az aktívan cselekvő,

Kapcsolat

  •  

    Levelezési címünk

    Budapest, 1026 Júlia utca 13.

  •  

    Alapítványunk telefonszáma:

    +36 30 990 76 07

  •  

    Email címünk

    info@szepesmariaalapitvany.hu

  •  

    Facebook

    facebook.com/szepesmaria

Ajánljuk: