A Vörös Oroszlán

Szepes Mária 1946-ban megjelent, azonnal bestsellerré vált, majd a következő évben bezúzott könyvének jelmondata hűen tükrözi a történetet kísérő magashőfokú izzást. Ez az, mely újra és újra feltámasztotta, és egyre magasabbra emelte a hamvaiból kérlelhetetlenül feltámadó könyvet. Az önálló életre eszmélő művet hiába tiltották be a kommunizmus alatt, mert a történet tovább szárnyalt a szellemi szférákban, oly sok éven keresztül. Erőt gyűjtött és elsöprő erővel robbant minduntalan a köztudatba. Hazánkban példátlan módon, több mint 60 évvel a mű első megjelenését követően, még mindig sikerkönyv. Németországban 1984-ben az év könyvének választották. Jelenleg túl van a tizedik kiadáson. A Vörös Oroszlán megjelent még Brazíliában, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Romániában és Svájcban is, hatalmas elismerést keltve, valóságos zarándokutakat indukálva a világ minden tájáról a nem mindennapi szerző felkeresésére.

Szepes Mária 1946-ban megjelent, azonnal bestsellerré vált, majd a következő évben bezúzott könyvének jelmondata hűen tükrözi a történetet kísérő magashőfokú izzást. Ez az, mely újra és újra feltámasztotta, és egyre magasabbra emelte a hamvaiból kérlelhetetlenül feltámadó könyvet. Az önálló életre eszmélő művet hiába tiltották be a kommunizmus alatt, mert a történet tovább szárnyalt a szellemi szférákban, oly sok éven keresztül. Erőt gyűjtött és elsöprő erővel robbant minduntalan a köztudatba. Hazánkban példátlan módon, több mint 60 évvel a mű első megjelenését követően, még mindig sikerkönyv. Németországban 1984-ben az év könyvének választották. Jelenleg túl van a tizedik kiadáson. A Vörös Oroszlán megjelent még Brazíliában, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Romániában és Svájcban is, hatalmas elismerést keltve, valóságos zarándokutakat indukálva a világ minden tájáról a nem mindennapi szerző felkeresésére.

 

Vörös oroszlán
A Kötet megvásárolható
A Vörös Oroszlán 2011 tavaszán különleges szenzációként egy misztikus színdarabként éled újjá Budapesten, a Vígszínház kisszínpadán.

Szepes Mária élete során megszámlálhatatlanul sok embertársunkba öntötte a tudás izzó elixírjét. Különlegesen szerencsés vagy sorsszerű konstellációnak köszönhetően kizárólag nagy tisztelői vesznek részt a darab megalkotásában. Eszenyi Enikő a Vígszínház igazgatója, Bodor Böbe színművész, e darab rendezője, Lőrinczi Attila, a dramaturg, és nem utolsósorban Venczel Vera, érdemes művész, aki a darab egyedüli szereplője, ők mind Mária néni tisztelői voltak. A Vörös Oroszlánnak így ez egy újabb átváltozása a szerző halála után.

A színdarab alaptémája az élet elixírjének hatására beinduló alkímiai fejlődés. Ez a fejlődés azonban nem az ólom arannyá változtatásáról szól, hanem valami annál is fontosabbról. Az embernek magának kell arannyá válnia. Az alkímia tanítása szerint az ólom, hevítés hatására, egy vörös por, a Vörös Oroszlán hozzáadásával válik arannyá. Ez a szimbólika halad végig a 400 évet felölelő történeten is, melynek az elején a főhős, Hans Burgner rablógyilkosság árán szerzi meg a vörös port, az örök élet elixírjét. Ennek hatására felkészületlen tudata hirtelen megnyílik és a tudás elviselhetetlen kínja katalizálja benne a három síkon zajló transzmutációt. Az elixír hatására Hans életereje ismegsokszorozódik. Így mikor egy várbörtön sötét kútjába dobják, gyötrelmes kínhalála rendkívűl sokáig tart. Végül lelke
elengedi a már hús nélküli, csupasszá vált csontjait. Mindez az édes, álomszerűen az érzékelésr
e hulló fátyol nélkül, teljes tudatosságban zajlik, évszázadoknak tűnő hosszúságú, gyötrő fájdalommal megelőzve. Ez az első átalakulás. A második átalakulás az asztrál (vagy érzelmi) síkon történőtranszmutáció. Ennél a pontnál a főszereplő az őrült módon lángoló gyilkos vágyaitól szabadul meg. Mi sem jobb módszer erre, mint a szenvedélyesen izzó szerelem, mely csak hajszálnyira van tőlünk, mégsem érhetjük el.

 

A harmadik átalakulás szellemi szinten történik. Ekkor a történet hőse már mind fizikai, mind érzelmi testének az ura. Elérkezik az idő, hogy szereplőnk belevesse magát a teljes transzmutációt létrehívó szellemi lángok szédületébe. Ez a szint nem más, mint a tudás megszerzése, mely során főhősünk fáradtságot és kínt nem ismerve alámerül a megismerés olykor csábító, máskor veszedelmesen bolondító labirintusába. Ennek a végállomása a különbségeket nem ismerő, egész világot magába foglaló tudás és szeretet.

A történet szédületes szellemi magasságokba repít és megdöbbentő érzékenységgel vezeti át magát a nézőt is az átélt fizikai, asztrális és szellemi izzásokban érlelődő változási folyamatokon. A Vörös Oroszlán valóságon messze túlmutató ideológiája, a görög misztériumszínházakhoz hasonlóan, valós változásokat indítanak be a személyiségben. Venczel Vera e darabban közös kalandra hívja a látogatókat, szemük láttára, sőt velük együtt fog átalakulni az alkímiai hevítés hatására egy nem mindennapi fény- és hangtechnikai kíséret keretében.

Szeretettel invitáljuk a Vörös Oroszlán rajongóit és az újdonságra vágyókat egy nem mindennapi előadás-élményre.

Share |